Gradnja z naravnimi materiali – ilovica
[HU] „Modern” építkezés természetes anyagokkal – vályog
Az emberiség már ősidők óta, legalább kilencezer éve építkezik agyaggal. A vályogfalat a kelták is alkalmazták és ismerték. Az egyiptomi templomépítészetnél is megjelent, hisz II. Ramszesz fáraó luxori halotti templomának kupolája is ebből a nemes anyagból készült. A középkorban a vályogfalas építkezési technikát továbbfejlesztették, és így kifejlődött az ismert favázas építkezés. Tájegységünkben elődeink is ismerték. Manapság Európa- és világszerte ökofalvakat építenek vályogtechnikák alkalmazásával, napjainkra megnőtt az érdeklődés e természetes anyagból történő építkezés iránt, így a vályogfallal épült ökoházak száma lassan, de biztosan növekedik.
Gradnja z naravnimi materiali – pomen pravilne izbire naravnega okolja
[HU] „Modern” építkezés természetes anyagokkal – lakókörnyezet kiválasztása
Az építkezési helyszín nem csupán ingatlan tulajdon, mely a birtokunkban van, hanem szellemi táj, melyet kell hogy tiszteljünk. A természetes építkezés, egy kisebb ökoszisztéma önmagában, élő organizmus, mely összhangban van a tájjal, környezetével és a lakókkal. Ezért is nagyon fontos a megfelelő helyszínválasztás, melynél általában néhány egyszerű kritériumot követünk: pénzügyi helyzetünk, távolság a munkahelytől, iskolától, üzletektől és egészségháztól. Viszont némi további különleges szempontra is szükség van, hogy a természetes építkezésre szánt otthonunk egészséges és szerencsés legyen.
Akármilyen helyszín mellett döntünk is, az ingatlanvásárlás előtt célszerű átkutatni a környéket és utánanézni, hogy milyen a helyi politika tervei a terület fejlődésével szemben. Nézzünk utána a szennyező forrásoknak és zajnak, atomerőműveknek és más erőműveknek, gyáraknak, krematóriumoknak, repülőtereknek, autópályáknak, vasútállomásoknak és parkolóknak, távvezetékeknek, telekommunikációs adóknak, valamint a szokásos fő szélirányoknak, melyek hozhatják a szennyeződést. Vizsgáljuk meg a radon szennyeződést is.
Természetes utána kell néznünk a helyszín pozitívumainak is, mint például, milyenek az újrahasznosítási lehetőségek, van-e nyilvános közlekedés, bicikli és gyalogos utak, alternatív kezelési központ, művészeti központ, öko-piac és üzlet. Közérzeti és szellemi szempontból fontos az is, hogy eltöltsünk némi időt a helyszínen és tudatosítsuk önmagunkban, hogy milyen érzéseket kelt bennünk az ott tartózkodás. Figyeljük megy a növényzetet, kilátást, tájolást és értékeljük önmagában, hogy mindez pozitív érzékeket kelt-e bennünk. A fejlett bioregionalizmusban, melyekben a tájak jóval öko-orietáltabbak, az új helyszínnel való ismerkedéshez tartoznak a föld, vízforrások, levegő, helyi történelmi adatok, flóra és fauna, valamint a csillagászati ismeretek is.
A holisztikus hozzáállás az otthonunk helyszínének kiválasztására lehet összetettebb és hosszadalmasabb folyamat, melyben az építész és más alternatív tudással rendelkező szakember is segíthet. Viszont hosszútávon mindenképp pozitívan fog kamatozni a belefektetett időnk és energiánk, mert megtaláljuk keresett „helyenket”.
Forrás: Óko-Bio Ház, Grandovec H.
/http://www.nepujsag.net/lakberendezes/
Gradnja z naravnimi materiali – konoplja
[HU] „Modern” építkezés természetes anyagokkal – a kender
A „Lakberendezési rovat” 2016-os esztendőjét a Föld egyik legsokoldalúbb növényével nyitjuk meg – a kenderrel. A Cannabis teljes egészében hasznosítható növény és belőle elő tudunk állítani gyógyszereket, kozmetikumokat, textíliákat, olajt, élelmiszereket, köteleket, autókat, építőanyagot, műanyagokat. Az építőiparban leggyakrabban „téglaként” és hőszigetelőként alkalmazzuk. Kender, mész és homok keverékével nagyon gyorsan, könnyen és olcsón felépíthetünk egy egész házat. Henry Ford bölcsen azt mondta: “Miért dolgoznánk fel az erdőket, melyek sok éven át nőttek, a drága érceket, amelyek millió éveken keresztül keletkeztek, amikor a fákhoz és ércekhez egyenértékű anyagot termelhetünk csak egy éven keresztül a kenderrel?“
Az elmúlt években itthon is folyamatosan nő az érdeklődés a természetes környezetbarát építőanyagok iránt, melyeknek nincs (negatív) a széndioxid-terhelése, valamint olcsó és egyszerű az előállításuk. Az építőiparban legtöbbször hőszigetelésként jut eszünkbe, hisz tulajdonságai meghaladják a hagyományos üveg- és kőzetgyapotét. Továbbá népszerű a „kenderbeton”, mellyel könnyen és gyorsan lehet építkezni. A kenderrostból készült anyagok jóval alacsonyabb energia befektetéssel előállíthatók, ezért az építkezések környezeti terhelését is jelentősen csökkenti. Építőanyagként a korszerű bio- és passzívházak építéséhez egyértelműen alkalmas, de a régi – már megépült klasszikus épületek hőszigeteléséhez is használható. Az utóbbinak fontos szerepe lehetne a meglevő 70-es években épült családi házak hőszigetelési szanálásánál. Muravidéken a kender nem egy új találmány. Már nagyszüleink ismerték és használták ezt a csodanövényt, melyet egyszerű megtermelni, gyorsan növekszik, nem kell vegyszerekkel kezelni, érzéketlen a talaj minőségére és néhány hónap alatt le lehet aratni. Régiónkban ez az ősi növény újra felfedezése a gazdaság fellendülését jelenthetné, új zöld munkahelyekkel.
Amennyiben még mindig nem győződtek meg a kender egyedi tulajdonságairól, engedjék meg, hogy felsoroljak még néhányat: gyors, könnyű építést tesz lehetővé, akár saját kivitelezésben is, fal és szigetelés egyben, tetszőleges falvastagságot építhetünk meg vele, könnyen vakolható, kiemelkedőek a hőtároló, akusztikai, zajszigetelési, páraháztartási és szellőzési tulajdonságai, allergiamentes és nincs egészségre káros hatása, valamint ellenáll a tűznek és kártevőknek. A Cannabis növény növekedése folyamán környezetéből széndioxidot köt meg és oxigént termel. És még folytathatnám… Remélem meggyőződtek.
Források: http://naravnagradnja.pismenost.net/ és http://www.kenderhaz.hu/
/http://www.nepujsag.net/lakberendezes/
Gradnja z naravnimi materiali – slama
[HU] „Modern” építkezés természetes anyagokkal – szalma
A szalma természetes helyi anyag, melyet napjainkban a környezetbarát alternatív építkezési technikák szívesen alkalmaznak. A szalma bálákkal megépített „szalmaház” egy egészséges és természetes lakókörnyezetet képvisel, fejlett lakóetikával és lakáskultúrával. Az energetikai besorolása szerint energiatakarékos anyag, nyáron nem kell gépi hűtést alkalmazni, télen megakadályozza a nagy energiaveszteséget. A szalma bálákkal megépített falak, kiváló hangszigetelő képességgel rendelkeznek. Jelentős pára tároló képessége miatt, tökéletesen szabályozza a levegő páratartalmát. Ezek csak néhány tulajdonságok, melyek megerősítik a szalma alkalmazását az építőiparban.
A „szalmaház” nem új találmány. Afrikában már a Paleolitok óta találhatók. Európa Németország területén már 400 éve ezelőtt építkeztek szalmával. Az Egyesült Államokban levő Nebraskában kifejlett a szalmabála építkezést az 1890es évek után, amikor feltalálták a szalmabálázó gépet. Régiónkban még fellendülésben van a szalmával történő építkezés (részben az nehézkés engedélyezési szabályzat miatt). Viszont így is minden éven többen vannak azok, akik tervezik a „szalmaház” építését.
A „szalmaház” építése azonosan történik, mint a hagyományos épületek építése. Itt is az alapokkal kezdünk, melyek lehetnek hagyományos beton alapok vagy más környezetbarát anyaggal elkészített alapok. Az elkészített alapokra falazzuk a bálákat, mindenféle kötőanyag nélkül. Fakarókkal rögzítjük őket egymáshoz. A fal fölé kerül a fa koszorú. Többi, nem teherhordó szerkezet építése, favázas szerkezettel történik, ahol a váz közé rakjuk a bálákat. Itt is a fa szerkezet végzi a tetőszerkezet teherhordását. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet célszerű építeni. A szalma önmagában könnyen gyúlékony anyag, viszont bálázva már kevésbé veszélyes, ezért falszerkezetbe építve célszerű megvédeni a bálákat külső káros befolyásoktól (víz, tűz, rágcsálók,… ) vályogvakolattal.
A szalma egy tökéletes természetes építőanyag. A mezőgazdaság egyik mellékterméke, mely élete során értékes oxigént termel, tápláló gabonát terem, majd beépítve egészségre teljesen ártalmatlan, káros kisugárzásoktól, vegyi anyagoktól mentes építőanyag és élete végén száz százalékban lebomlik. Rövidre összefoglalva, etikus, emberbarát és Földkímélő építőanyag, melynek nagyok a potenciáljaji a jövőben.
/http://www.nepujsag.net/lakberendezes/
Gradnja z naravnimi materiali – les
[HU] „Modern” építkezés természetes anyagokkal – fa
A fa élő anyag, mely számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik: tartóssággal, rugalmassággal, szilárdsággal, keménységgel… Az egyik legősibb alapanyag, az építészetben és az építőiparban az egyik legkedveltebb. Országunk szerencsére nagyon gazdag fában és az erdők folyamatos megújításával még sokáig az is maradhat. Ezen oknál is fogva fontos, hogy népszerűsítsük ezt az értékes helyi, megújuló erőforrású építőanyagot.
A fa sokoldalúan használható: az építőiparban teherhordó szerkezetként szerepelhet, a faiparban feldolgozhatjuk sokféle végtermékké, maradékanyagait pedig fűtőanyagként hasznosíthatjuk. A fa egyes részeit dekoratív elemként is használhatjuk otthonunk belső díszítése céljából.
Az építőiparban a legtöbbször a fenyőt és a lucfenyőt használjuk teherhordó szerkezetként. Legcélszerűbb a fát a régi hagyományok szerint kivágni, ahogyan nagyapáink és elődeink csinálták, figyelembe véve az évszakokat és az asztrológiát. A teherhordó szerkezetként felhasználandó fát késő ősszel és télen célszerű kivágni, mert ebben az időszakban a fa pihen és ekkor van benne a legkevesebb folyadék. A magas nedvességtartalom kedvező a rovarok és a paraziták kifejlődéséhez.
Régebben a fát az alapozásnál is használták, mert egyes fajtái tartósak alacsony hőmérsékleten és nedves időjárási feltételek mellett is. Erre a célra főleg az akácfa, a gesztenyefa és a tölgyfa alkalmas. Amikor a fát alapozásra használjuk, mármint nedves környezetbe kerül, akkor a fát fordított szabály szerint vágjuk ki: nyáron, mert akkor magas a nedvességtartalma.
Többféle módon építkezhetünk fával. A legelterjedtebb a teherhordó vázszerkezet, amikor a faszerkezetet valamilyen kitöltőanyaggal kombináljuk. Továbbá kedvelt és elterjedt építkezési mód a tömörfa falak építése, vagyis a boronafalas technika alkalmazása. Napjainkban népszerűvé váltak a különböző kombinált technikák is, ahol előregyártott faszerkezeti elemekkel építkezünk.
Az élő anyagból – fából készült épületek folyamatosan lélegeznek, ezért az ilyen lakókörnyezet természetes és egészséges. Ezen okoknál fogva is nap mint nap növekszik a fa népszerűsége és alkalmazása az építészetben világszerte.
/http://www.nepujsag.net/lakberendezes/
Gradnja z naravnimi materiali
[HU] „Modern” építkezés természetes anyagokkal
Manapság egyre népszerűbbé vált a természetes anyagokkal való építkezés. Csak trend vagy az emberiség logikus következő lépése egy egészséges otthon kialakítása irányában, mely nem csak etikusabb a Földel szemben, hanem az energiafelhasználással és saját magunkkal szemben is? Nem tudhatjuk, viszont az aki már tartózkodott ilyen épületben, tudja hogy milyen kellemes egy ilyen épület lakóklímája.
Az elődjeinknek más életmódot folytattak. Közelibb kapcsolatban voltak a természettel, többet tartózkodtak a szabadban, együtt éltek az évszakok ritmusával, a természet és időjárás megfigyeléséből tanultak. Az otthonaik alaprajzai és homlokzatai funkcionálisan másképp voltak felépítve, mint ahogyan a mostani házaknál. Ismerték a tűz fontos szerepét és ezért a tűz és a tűzhely jelképezték az otthon középpontja. A ház pozíciója a telken a helyszíni adottságokból és tájolásból eredt. Az ablakok kicsik voltak, csak az alapfunkciójukat teljesítették. Az épületek a helyileg található anyagokból voltak megépítve: agyag, fa, szalma és nád (néha kő). Amikor a mai fogyasztói szemekkel végigvizsgáljuk ezeket a tényeket, nagyon gyorsan rájövünk, hogy az őseink ökológia szempontjából sokkal tudatosabbak voltak mint ahogy mi vagyunk manapság.
Mit is érthetünk a modern természetes építkezés fogalma alatt? Maga a definíció összefoglalja a helyi – élő anyagokból történő házak, szállások és más építmények építését. Folytatja a tradicionális természetes építkezés fejlődését és felhasználja a már átgondolt építészeti elemeket, valamint figyelembe veszi a természeti elveket és utánozza mintáit. Célja, hogy minél kisebb erőfeszítéssel, anyaggal, időbefektetéssel, munkával és a természetbe való beavatkozással, az embernek minél minőségesebb tartózkodási módot biztosítson. Attól függetlenül hogy a bolygónkon hol tartózkodunk, mindenütt építhetünk magunknak optimális szállást a helyi anyagokból, egészséges lakóklímával és élő – lélegző anyagokkal. Az egykori és mai okos és tudatos ember kihasználja a természeti adottságokat, melyeket saját és a természet javára fordítja, mivel egyben kevésbé terheli és szennyezi környezetünket. Csakis tőlünk függ, hogy milyen irányban folytatjuk utunkat. Természetes és egészséges vagy mesterséges és önpusztító …
Forrássok: http://egeszsegesotthon.hu, http://naravnagradnja.pismenost.net/
/http://www.nepujsag.net/lakberendezes/